Már többször megfogadtam, hogy Simort nem kutyázom, mivel megvan neki a maga baja. Ott van például az a sok pénz, az amerikai és japán jegybankelnökök fizetéseinek összege, amit kap. Az mindjárt egy csomó gonddal jár. Egyrészt nehéz lehet elkölteni, másrészt állandóan a fejéhez vágják. Aztán ott van az offshore-on tartott 1 milliárdja, amiért szintén állandóan zaklatják. Aztán az alapkamat, amit mindenki, mindig szeretne alacsonyabban, mint ahol épp van, a befektetők meg magasabban. Ezért, nem szép dolog tőlem, hogy megint a számra veszem. De nem tehetek mást.
Ha 1933-ban azt mondták volna a politikusoknak és közgazdászoknak, hogy olyan válság nem lesz 80 évig, mindenki ujjongott volna. Ma, amikor megtörténik, mindenki sír. A közgazdászok azt hitték tévedhetetlenek és ők irányítják a folyamatokat, azt hitték hatalmuk van a világ felett és iszonyatosan nyomasztja őket, hogy ez semmivé foszlott. Krugman, a tavalyi Nobel díjas írt erről a New York Timesben. A gazdaságnál már csak a közgazdaságtan van nagyobb válságban. No, persze ez nem vigasztalja a munka nélkül maradtakat és a vagyonukat elvesztetteket. A tanulság, hogy a múlt tapasztalatival nem lehet a jövőt szabályozni. Mégis Simor és barátai elkövetik a nagy hibát újra. A múlt problémáit igyekeznek a jövőben szabályozni.
Annak esélye, hogy újra ugyanúgy tör ki egy válság, mármint, hogy Amerikában újra pénzt adnak azoknak, akik nem tudják tömegesen visszafizetni nulla. Arról nem is beszélve, hogy most éppen senkinek nem adnak pénzt a bankok sehol a világon. A gondunk ma éppen az, hogy az sem kap pénzt, aki vissza tudná fizetni. Szóval éppen ezért ezt szabályozni nem érdemes, sőt épp az ellenkezőjét szeretnék mindenhol. Azon dolgoznak minden eszközzel, ingyen pénzzel, pénzkínálat bővítéssel, hogy a bankok végre adjanak hitelt. Ez már önmagában is elég gond. Aztán itt van a lakosság eladósodottságáról keringett legendák. Nálunk a lakosság eladósodottsága a rendelkezésre álló DGP-hez viszonyítva 56%, ez Nyugat-Európában több helyen 100% felett van. Talán nem véletlenül. Ez mégsem okozott súlyos gondokat náluk.
Értem én, hogy jobb lenne, ha nem szorulnánk rá a külföld finanszírozására, és a lakosság nem lenne ennyire kitéve az árfolyamkockázatnak, de ennek ilyen típusú korlátozása nem lehetséges, mert olyan súlyos következményei lesznek, amit nem képes az ország kiheverni.
A válság tanulsága hogy a közgazdászoknak nem szabad önhittnek lenniük, amit tankönyveikben olvastak, hogy képesek szabályozni a gazdaságot, csak annyira igaz, mint, hogy a pszichológusok képesek a szerelmet kontrollálni. Csak befolyásolni tudják, de fogalmuk sincs mi lesz a következmény. Az élet rendje, hogy az emberek a múlt tapasztalataiból próbálnak a jövőre következtetni. A közgazdászok most tanulják a leckét, hogy ez csak nagyon korlátozottan lehetséges. A múlt problémáit nem érdemes a jövőben szabályozni, mert a gazdaság kreatívabb, mint a közgazdászok, mindig újat talál ki és nem is szeret kétszer ugyanabba a folyóba lépni.
Amit Simorék csinálnak a legtipikusabban eső után köpönyeg, de egy sátorban ülnek a hitel Szahara közepén, ahol semmi esély, hogy a hiteleső újra esni kezdjen. Azt is látniuk kéne, hogy amikor a múlt problémáit szabályozzák, akkor a jövő gondjait alapozzák meg. Amikor lesz hitelkínálat, a bankok megtalálják majd a joghézagot, arra, hogy külföldi leányaikon keresztül folyósítsák az itthon nem engedélyezett hiteleket.
Ha nem lesz hitel, akkor pedig a nagyobb értékű termékek piaca megreked a mai alacsony szinten, a legsúlyosabban azonban a lakáspiacot érinti majd. Az árak a mai szinten stagnálhatnak, sőt még esésre is számítani lehet, mert ha nincs csak 6 millió hitel a többségnél, akkor nem tud senki 12 milliónál drágább lakást venni, ami ma tipikusan olcsó panel. Az új építésű lakások piaca meghal, mert a létrehozási érték magasabb lesz, mint a hitellel elérhető legnagyobb összeg.
A képet még színezi a magyar adóelkerülési gyakorlat. Az, hogy jellemzően az emberek kisebb részének annyi a jövedelme, amennyit az APEH felé bevall és itt nem feltétlenül csak a fekete jövedelmekre gondolok. Itt van például az EVA. Hiába van valaki minimálbérre bejelentve, ha van évi 25 milliója EVA-ból és valójában gazdag ember. És ott vannak még a fekete jövedelmek, szóval ez a rendszer nem működne nálunk, sőt nagyon kontra produktív lenne. A magyar rendszerre csak egy nagyon komoly pozitív és negatív adóslista lenne működőképes. Úgyis szeretjük a bürokráciát és kevesen is vagyunk, ezért elég könnyű ilyet csinálni, csak az ombudsmant kéne valakinek lefognia.
Lehet ennek a javaslatnak azért egy nagyon komoly pozitív következménye. Az emberek a saját bőrükön tapasztalhatják, hogy mit is kell piac, kapitalizmus és globalizáció ellenességen érteni, mire kell gondoljanak, amikor ezeket a maszlagokat hallják politikusoktól. Az első piackorlátozás azt jelenti nekik, hogy nem vehetnek fel annyi hitelt, hogy megvegyék azt az autót vagy lakást, amire vágytak, és amit megengedhetőnek gondolnak maguknak. Amikor a Pécsi Vízművet foglalja el az antiglobalizációs hevület, még mindenki tapsikol, de mikor nem vehet fel hitelt, akkor az nem esik nekik jól. Pedig ezek csak ugyanannak az éremnek a különböző oldalai. Reméljük, Simor akciója egy kicsit észhez téríti a lakosságot és átgondolják, vajon tényleg a multi, globalizáció és piacellenes ideológiák-e a valódi megoldások. A devizahitel korlátozás a nagyon lájtos kezdet, ha ezen az úton végig megyünk ennél cifrább dolgokra kell felkészülni. Ma persze úgy gondoljuk, az ilyen ideológiákon a gyarmatosító multik veszítenek a legtöbbet, de a végén kiderül, ők észre sem veszik, a mi életünk pedig alapjaiban változik meg és valahogy megint mi veszítünk többet.
A vicces az egészben csak az, hogy az ötlet nem a Jobbiktól jött, habár gondolom támogatja, hanem a szabad piac legelkötelezettebb hívétől a jegybankelnöktől. Mindenesetre így is rossz ötlet.
@levi7777: köszi és értem, de hát éppen arról folyik a vita, hogy ezek a közgadasági alapelvek talán valahogy máshogy érvényesek, vagy csak épp olyan módon, amit mi képtelenek vagyunk átlátni.
Ne haragudj a késői válaszért.
És beletrafáltál, tényleg közgazdász vagyok.
Méghozzá egy lusta közgazdász… 🙂
Éppen ezért most se leszek hosszú.
Tudom, hogy piszokság, hogy csak ideböffentettem valamit, és nem indoklom meg, hogy miért.
De ha most nekiállnék kifejteni a véleményemet, arra jól elmenne egy órám. Azt meg sajnálom rá. Bocs! Azt gondolom, hogy pár dolog megértéséhez alapjában elég, ha az embernek megvan a józan paraszti esze. ( Amiben a te szellemi háztartásod abszolút nem szenved hiányt. 🙂 ) De a közgazdaságtan nem feltétlen ilyen. Az esszédnek vannak véleményes részei, amik akár igazak is lehetnek. Persze én ott is részben mást gondolok, de ez pusztán véleménykülönbség. De vannak olyan részei is sajnos, ahol alapvető közgazdasági tételekkel mennek szembe a válaszaid. Pedig kívülről, az egész, amit írtál, egy hozzá nem értőnek akár abszolút logikusnak ás koherensnek is tűnhet.
És tényleg ne haragudj!
Továbbra is olvasom a blogodat, ahogy eddig, de most már kussolni fogok.
Hülye vagyok, hogy megszólaltam… 🙂
Sok sikert!!!
@bajaj: Minden írásom hasonló világszemléletből fakad, mint ahogy ez is, de talán ez tényleg félreéthetőbb. Azt akartam mondani, hogy szabályozással nem lehet a hitelfelvételt a nélkül korlátozni, hogy ne lennének más bajok. Az állam nem képes döntésket hozni a lakosság helyett, ha a lakosság olyan hülye, hogy túl sok hitelel tönkreteszi az országát, akkor nem az a megoldás, hgoy nem engedek hitelt felvenni, hanem hogy hagyom tönkremenni őket, amíg meg nem tanulják, hogy ez így nem jó. Most éppen ez kéne legyen, de persze nincs. Ebből az országból soha nem lesz rendes hely, ha úgy állunk hozzá a dolgokhoz, hogy a kormány majd megoldja helyettünk. Egyszerűen nem képes. Ha a lakosság nem kap pénzt, akkor elmegy külföldre felvenni, néhány hónapon belül megjelennek a külföldi bankok ügynökei és ellepik az országok mint a provident. Nem szabályozás kell, hanem felelős lakosság. Ha ezt megtiltjuk, akkor meg beköszönt a még lassabb növekedés és az államilag támogatott hitelek korszaka. Ezektől is mentsen meg az isten.
A közgazdászok bűnbánatáról meg csak annyit, hogy a jelenlegi monetáris politikák elvi alapjai megsemisültek. Mégis ezek szerint hozzák meg döntéseiket és még jó sokáig így fogják. Én csak azt akarom mondani, hogy ne csináljanak már a jegybankárok úgy, mintha amit tudnak az még mindig érne valamit. Régen sem ért, csak akkor még ők sem tudták.
@Magyarország21: a levi7777-nek írt válaszodhoz:
Ahogy a válság mértékét és annak kommunikációját eltúlozták, szerintem a ténylegesen (de szerintem inkább csak hangulati elemként) bűnbánó közgazdászok is elgaloppírozták magukat. Felvették a szőrcsuhát, megtépték a ruhájukat és korbácsolják egy kicsit magukat, hogy valami megmaradjon a renoméjukból. Ez különösen igaz az olyan öreg motorosokra, mint Greenspan, aki nyilván egy tökfilkó, ha abból a pozícióból nem látta, mi is történik. Érdekes, Soros (a gyűlölt!) már évek óta mondogatta a dolgot (az Index folyamatosam hozta is a borúlátó nyilatkozatait.
Szerintem egyszerű a mese: ha egy gazdasági egység (ország, cég, család) hosszú távon (20-30 évre gondolok) többet költ, mint amit megtermel, akkor baj lesz. A nyugati társadalom pont ezt csinálja, ezért van időnként válság.
@levi7777: Kedves Levi én tényleg kíváncsi lennék a véleményedre, mer nem teljesen értem. Olvastam néhány komoly közgazdász írását külföldi lapokban és egyértelműen úgy nyilatkoznak, hogy a közgazdaságtan meghalt, mivel képtelen volt szabályozni, sőt még csak előjelezni is a folyamatokat. Greenspan akit istennek tartottak és a világ legtöbb gazdasági adatával rendelkezett azt mondta a kongresszus előtt, hogy fogalmuk sem volt mit csinálnak. Stiglitz azt írja egyik könyvében, hogy fogalmuk sem volt mi lesz intézkedéseik hatása.
A közgazdászok túldimenzionálták magukat elhitték, hogy tudnak valamit, pedig csak szerencséjük volt. Igaz nem lehetünk meg a hit nélkül, hogy amit teszünk arról tudjuk hogyan hat a világra, de valójában nem tudjuk, csak azt tudjuk rövid ideig hogyan hat. A hosszú távú következményekkel nincs senki tisztában, mert bármikor ez ellenkezőjére fordulhatnak a hatások.
Gondolom Te közgazdász vagy és mivel a családomban mindenki az tudom milyen nehéz elfogadni, hogy amit gondoltatok és tanultatok annak az alapjai megkérdőjeleződtek. Mintha egy pszichológusnak azt mondanák nem képes meggyógyítani egy visszaeső szexuális bűnözőt. Pedig ezt mindenki így gondolja. És könnyebb feladatnak tűnik egy ember megváltoztatása, mint a világ gazdasági folyamatainak szabályozása. A közgazdászok mégis szeretnének ebben hinni. Krugman azt mondja, a tudás, amin felnőttek a nemzedékek nem ér semmit, de nincs ötlet,hogy mi legyen vele és még sokáig e szerint hozza majd a döntéseket mindenki pedig tudják valójában nem működik.
No, én csak erre akartam felhívni a figyelmet. Nem vagyok közgazdász, és ezért nincs meg az a szakmai vakságom, amivel az ember a saját szakmáját nézi. Nem kell hinnem semmiben, mindent megkérdőjelezhetek és mindenről gondolhatok mást. A közgazdaságtan az időjósláshoz hasonló, csak egyes részein még 6 percre sem lehet előjelezni a folyamatokat nemhogy 6 napig.
Amikor majd Ausztriába vagy Szlovákiába járnak a magyarok devizahitelért nem szeretném azt írni én előre megmondtam, hogy baj lesz.
Simor mentalitása olyan, mint a legalapvetőbb időjósi stratégia. Akkor találod el legnagyobb biztonsággal a holnapi időt, ha azt mondod olyan lesz mint ma. Matematikailag így jársz a legjobban. Csakhogy ha nem találod el nem lesz semmi baj, de ha Simor téved, azon mi szívunk.
@Magyarország21: Én az ellen tiltakoztam, hogy az EVA és az adóelkerülés közé egyenlőségjelet tegyünk. Banki szempontból pedig semmivel sem kezelhetetlenebb, mint pl. a gázártámogatás szempontjából. Eleinte nem volt egyértelmű a dolog, de a második évtől egy huszáros manőverrel megoldották a dolgot. Fogod a bevételt ami jól dokumentált, levonod az EVA-t, meg mondjuk az iparűzési adót, illetve egy központilag megállapított költséghányadot és hopp már ott is a jövedelem. Biztos vagyok abban, hogy az átlagból kiindulva, a bankok is ki tudnak találni egy költséghányadot, aminek segítségével ki lehet számolni egy valószínűsíthető jövedelmet.
@levi7777: Légyszi ezt fejtsd ki jobban. @Ficere Ödön: Az eva nem elkerülés, de a banki értékelési rendszer nem képes kezelni a jövedelmek között. Én is EVA-ból élek és nem számlagyárakból, de milyen rubrikába írod majd be Simor rendszerébe ez a jövedelmet, ugyanis ezt nem kell bevallani shol jövedelemként.
Szerintem az EVA ügy összetettebb annál, minthogy egyértelműen ráakaszd az "adóelkerülő" címkét.
Üdv.
Rendszeresen követem a blogodat és sok mindenben egyetértünk. Azt gondolom, hogy általában jól látod a dolgokat, és okos dolgokat írsz. De ezzel a cikkel kapcsolatban viszont meg azt gondolom, hogy nem kéne olyan dologról írnod, amivel kapcsolatban szemmel láthatóan nem vagy képben. Üdv és további színvonalas írásokat!
Ebben most nem igazán értek egyet. Eddig is tartózkodni kellett volna a brutál kitettségektől. Persze ciki, hogy az emberek vehetik meg azt a lakást/kocsit, ami egyébként kilencvensok százalék valószínűséggel elérhető számára (mármint ha nem száll el az árfolyam, akkor tudja fizetni a törlesztőrészletet). De ettől nem szabad engedni azt a lehetőséget, hogy a legérzékenyebb (alacsonyjövedelmű) réteget közvetlenül érintse az árfolyamszint. Mert itt valóban indulna a sírás-rívás, ha egyszercsak másfélszeresére duzzad a hitel mérete. Ezzel elvennénk az MNB kedvenc játszóterét, amit most a jegybankelnök meg akar védeni. Szerintem nincs itt hiba.
Az adóeltitkolást pedig igen kreatívan alakították eddig is az adósok 🙂