Úgy tűnik egyesek az arab tavaszra, az arab forradalmakra várnak Európában. Az elöregedett elunalmasodott kontinensen tényleg jó lenne egy kis frissesség. Az is bizonyos, hogy az arab forradalmak eljönnek Európába, de erre még néhány évtizedet várnunk kell és mi európaiak nem fogunk túlságosan örülni neki.
2011. tavaszi írás
A diktatórikus és nem demokratikus rezsimek elleni észak-afrikai népi felkelések sorozata, az úgynevezett arab tavasz megmutatta: alapvető változásokat lehet elérni, ha a társadalom leküzdi félelmét és szembeszáll az elnyomó hatalommal – foglalt állást az Európai Zöld Párt (EGP) szombati budapesti tanácskozásán. A kijelentés nem túl burkolt kritikát fogalmazott meg az Orbán kormány eddigi tevékenységével kapcsolatban, melyet korábban már Cohn Bendit is erőteljesen kifejezett. Az ötlet romantikus és naiv, de mégis van realitása. Persze nem annak, hogy 1848-hoz hasonlóan söpör végig Európán a forradalmak vihara, csak most az arab világból kiindulva.
Erre ma Európa alkalmatlan. Itt nincs forradalmi helyzet, de ami a legfőbb gond, nincs aki forradalmat csináljon. Mint láthattuk Magyarországon is csak egy fülke forradalomra tellett, amiről sokkal inkább jut eszembe Bunuel – A szabadság fantomja című filmje, mint 1848. Európa erre képes, fülkeforradalmakra, nyugdíjas forradalmakra. Ami úgy viszonyul az forradalomhoz, mint Bolt száz méteres világcsúcsa és a nagyi csoszogása a busz után.
Európában ma nincs olyan tömeg, aki még akár egy forradalmi helyzetben is képes lenne forradalmat csinálni. Az arab világban és nem volt ez máshogy 1848-ban sem a 25 éve alatti fiatalok aránya a társadalom 60%-a körülire tehető. Csak a fiatalok akarják elsöpörni a régi világot és egy újat építeni helyette. A középkorúak, a nyugdíjasok a stabilitásban érdekeltek. Ma több a nyugdíjas, mint a fiatal. Nem lesz nyugdíjas forradalom és ezt azok is jó ha megértik, akik azt gondolják az Orbán kormányt az utcán fogják megbuktatni.
Bármilyen furcsa is, de a forradalmaknak van demográfiai feltétele. Az 1968-as diáklázadásoknak is alapvető feltétele volt, hogy a kormányzatok meg szerették volna teremteni a tudás alapú társadalmat és ezért duplázták az egyetemi helyek számát. Ha a társadalomnak nem is lett jobb, a diáklázadások kitörtek és elindítottak egy értékrendbeli forradalmat a világban.
Nincs kétségem afelől, hogy lesz forradalom Európában, sőt lesz arab tavasz is, de erre még 30 évet kell várni. Már ma is sok arab-muszlim fiatal a nyugati világban érzi úgy, hogy a fennálló kormányokat forradalommal kéne megdönteni. Emlékezzünk csak a párizsi lázongásokra, a londoni, vagy német terror cselekményekre. Egy igazi forradalomhoz azonban még számosságuk kevés. Arányuk ma még/már európai szinten meghaladja a lakosság 10%-át a fiatalok között. Viszont szaporulatuk 3 közeli vagy a feletti. Ausztriában 2,95, Franciaországban 3,4 körüli. Ráadásul az első gyerek megszületése a fehér lakosság 30 éves kora helyett 20 alatti. Ez azt jelenti, hogy míg 2 muszlim szülő 40 év alatt világra hoz 15 gyereket, addig 2 fehér szülő 1,3-1,8-at. Nem kell nagy zsenialitás hozzá, hogy kiszámoljuk ennek nem lesz jó vége.
A zöldek, mint általában a baloldaliak rövidlátóak. Arab tavaszról álmodnak, pedig ez valójában Európa rémálma. Ha eljön az arab tavasz, akkor az nem Európa megújulását, hanem Európa végét jelenti majd. Amíg ez eljön, addig csak arra számíthatunk, hogy a lelkes nagyik a Gerbaud teraszán tervezgetik a forradalmat.