A biztonsági szakértők egyre keményebb kijelentéseket tesznek Európáról, de az Unió vezető politikusai mintha süketek lennének a véleményekre. A brüsszeli terror kapcsán újra az előítéletektől való félelemre, a népvándorlás és biztonsági kérdések összemosásától óvnak. Pedig a szakértők egy nyíltabban kimondják, a brüsszeli muszlim közösség önmagában jelent veszélyt, nemcsak Belgium, hanem az EU biztonságára.
Az előítéletektől való félelem csapdájában az EU
A terrorcselekmények kapcsán leggyakrabban elhangzó kijelentés, hogy néhány terrorista miatt nem lehet az egész muszlim közösséget felelőssé tenni. Úgy tűnik az EU vezetői még mindig jobban félnek az előítéletesség vádjától, mint a terror jelentette veszélytől. Ennek ellenére az eddig előítéletmentesnek nevezett hozzáállás, ami az elmúlt évtizedekben a progresszív politikusi identitásának alapja volt, kezd meginogni. A biztonsági szakértők egyre nyíltabban és erőteljesebben ellentmondanak. Bernard Squarcini, korábbi francia belbiztonsági vezetőt idézik nemzetközi lapok, aki kijelenti, nem a terroristák jelentenek önmagukban veszélyt, hanem az miliő, ami kitermeli, életben tartja és védi őket. Belgiumban és Európa más nagyvárosaiban olyan muszlim régiók jöttek létre, amelyben az Európa összes rendőre által üldözve hónapokig meg lehet bújni, új merényleteket lehet megszervezni, új harcosokat lehet beszervezni. Ez nem lehetne megtenni egy barátságos, támogató környezet nélkül, amely nem feljelenti, hanem védi azokat, akik az Iszlám Állam nevében békés polgárokat mészárolnak le. A szakértők olyan durva kijelentéseket kockáztatnak meg, hogy ezek a környékek, mint a Molenbeek csak háborúban szokásos módszerekkel lehetnének teljesen ellenőrizhetők.
Jól bizonyítja ezt, hogy hiába figyelmeztetett minden ügynökség támadásokra, nem tudták azt megakadályozni, még úgy sem, hogy folyamatos terrorkészültségben voltak. Nem is fogják tudni, mondja Squarcini és más szakértők. A megfelelő személyeket már elhelyezték, annak köszönhetően, hogy Európa egy átjáróházra emlékeztetett az elmúlt időszakban.
Európa nem fogja tudni megvédeni magát, hiába a terrorkészültség, hiába lesznek majd fokozott biztonsági ellenőrzések, mert egy ilyen ellenséges területet, mint a Molenbeek, ahol biztonságban és védelemben szervezkedhetnek a terroristák nem kontrollálható, úgy, hogy több rendőrautó cirkál az utcákon. Szakértők azt is megkockáztatják, hogy egy ilyen területet csak akkor ellenőrizhetsz, ha katonailag elfoglalod. A gerilla terrorizmus ellen, amit a lakosság aktívan támogat nincs más védelem.
A közösség is felelős
Meglehetősen félelmetes kijelentések mértékadó, korábban magas pozíciót betöltő nemzetközi szakértőktől, mint Philippe Hayez a francia titkosszolgálat korábbi tisztje. Sőt ezek olyan kijelentések, amik nem összeegyeztethetők a jelenlegi európai politikával. Valószínűleg ez az oka annak, hogy az európai politikusok nem vesznek róla tudomást, sőt határozottan ennek ellentmondóan cselekszenek és beszélnek. Nem véletlen ez. Ha ezt elfogadnák, fel kellene adni az összes elvet, amire épül politikájuk, de legfőképpen azt kéne bevallaniuk, hogy nem néhány terroristával állunk szemben, hanem egy közösséggel, amely ellenséges az európai kultúrával szemben. Nem csak a terroristákat kéne legyőzni a sikerhez, hanem a közösséget. Ez a kijelentés azonban a mai terminológiában a kollektív bűnösség elvét súrolja. Bármilyen ehhez hasonló gondolatot mélyen előítéletesnek és idegengyűlölőnek kell bélyegeznünk és elítélni. A helyzet azonban úgy áll, hogy a valóság mégis közelebb áll ehhez a ma rasszistának bélyegzett kijelentéshez, mint ennek ellenkezőjéhez, vagyis, hogy nem lehet egy egész közösséget vádolni a terroristák bűneiért. Sőt kijelenthető, hogy sokkal inkább előítéletes a szó nyelvi értelmében az utóbbi, mert becsukja a szemét a tények előtt, mindent, ami ellentmond elméletének kizár.
Tudomásul kéne venni, hogy nem csak a terroristák állnak szemben az európai életformával, nem csak ők akarják büntetni az európai lakosságot, hanem egy jelentős, masszív ellenséges közösséggel állunk szemben. Ebben a közösségben ugyan bizonyosan vannak, akik nem értenek egyet a terrorral és az Iszlám Állam céljaival, de egy olyan konfliktusban, amelyben az egyik oldalon muszlimok a másik oldalon európaiak állnak, a saját vallásukhoz csatlakoznak. Legalábbis ezt bizonyítják az elmúlt időszak eseményei a szakértők szerint. Az elmúlt 5 hónapban senki nem jutott el arra a pontra közülük, hogy feldobja saját közössége tagjait, mert a közösséghez tartozás érzése erősebb, mint az erőszak megakadályozásának vágya. Amikor elfogták Európa legkeresettebb terroristáját, akit 5 hónapig a legnagyobb rendőri akciók ellenére is képes volt bújtatni közössége, nem ujjongás tört ki a békét kereső muszlimok körében, hogy elfogták a véreskezű terroristát, hanem kövekkel és üvegekkel dobálták a rendőröket, ezzel is kifejezve lojalitásukat százak haláláért felelős személlyel.
A megértők erre természetesen azt mondják, hogy túl erős közösségi nyomás, azért nem merik feldobni a terroristákat. Félnek a következményektől, a bosszútól és még további érvek sorolhatók. Ezek az érvek azonban mind azt bizonyítják, hogy ők ezt a közösséget érzik magukénak, ebben a közösségben keresnek védelmet. Ne feledjük a Holokauszt óta hangoztatott érvet: Bűnösök közt cinkos, aki néma.
Zárjuk ki Belgiumot Schengenből?
Nagyon kemény helyzet és ennek semmilyen jó kimetele és megoldása nincs. Egy bizonyos, ma a befogadó, multikulturalizmust, hirdető gondolkodás, minden jószándéka és értékei ellenére nagyon komoly biztonságpolitikai kockázattá vált az EU-ban. A baj az, hogy egyelőre Európa vezetői ezt a gondolkodást védik és képviselik, vagyis logikusan ők maguk jelentenek biztonságpolitikai kockázatot.
Külön ki kell emelni Belgiumot, amely önmagában Európa egyik leggyengébb láncszeme. A rendőrség teljes készültsége, a mindennapos razziák és az egyik főkolompos letartóztatása ellenére is szabadon szervezkedhetnek az Iszlám állam emberei. (Ne is beszéljünk a Törökországból visszafogadott merénylő ügyéről.) Nem is akárhogyan, mert Abdeslam elfogásának eufóriáját két nap alatt semmivé tették és a terroristák komoly lélektani előnybe kerültek. Azt üzenték Európának, nem vagytok biztonságban, amit nem lehet nem komolyan venni. Belgium, hihetetlen biztonságpolitikai kockázatot rejt, mert szakértők szerint biztosak lehetünk benne, hogy más sejtek is kiépültek ott és újabb akciókra számíthatunk.
Meglehetősen bizarr gondolat, de úgy tűnik Belgiumot kéne legfőképpen kizárni Schengenből, ha az EU biztonságban akarja tudni magát. Ennek ellenére valami miatt folyamatosan a keleti régiókat fenyegetik Schengen végével és őket vádolják annak bomlasztásával. Ma úgy tűnik ezt a kérdést Belgium kizárásával lehetne leghatékonyabban megoldani.
A szakértők szavaiból úgy tűnik, ezzel Európa vezetői is tisztában vannak, hiszen a párizsi merényleteket is onnan szervezték, de nyilván nem mondhatják ki, mert gyakorlatilag megvalósíthatatlan, habár racionális kívánság. Ezért talán a megbukott belga multikulturalizmus, integráció és biztonságpolitikai miatt végül még tényleg elveszítjük Schengent, mert sokkal egyszerűbb lesz így megvédeni magát Franciaországnak és Németországnak, mint bevallani, hogy Belgium és a befogadó politika milyen károkat okozott a kontinensnek.
Addig is egyre nagyobb döbbenettel az arcunkon nézhetjük, ahogy az európai politika robog a szakadék felé.