UpSideDownTheWorld Blog

Sokan egyetértenek abban, hogy Magyarországnak előnyös lenne, ha létrejönnének, a nemzetközi porondon versenyezni képes erős magyar gazdasági szereplők, cégek, személyek. Mészáros Lőrinc megerősödése mögött egyesek ezt a szándékot fedezik fel. Felejtsük el egy pillanatra gazdagodásával kapcsolatos vitákat és nézzük meg vajon milyen ez a vagyon más 21. századi vagyonokhoz képest nemzetközileg.

Egy milliárd dollár/11 ezer ember

Mészáros Lőrincnek több, mint száz cégből álló hálózata van és a gazdaság sok területén számít meghatározó szereplőnek hazánkban. 11 ezer embert foglalkoztat, két tőzsdei cége van és megbízhatónak tűnő számítások szerint a világ kevés dollármilliárdosai közé tartozik. Ezt természetesen nem úgy kell érteni, hogy rendelkezik egymilliárd dollár szabad tőkével, hanem cégei és magánvagyona összértéke mai piaci értéken többet ér ennél az összegnél. A vagyon növekedése csodálatos gyorsasággal történt meg, mindössze 7-8 év kellett hozzá, akár egy igazi startup sikereként is szemlélhetnénk. Az elemzések azt is kimutatják, hogy a vagyon eredte nagyrészt az állami és közvetve az EU források voltak. Ez egyesek szerint pozitívum, mert nem hagytuk Brüsszelben a pénzt, mások negatívan ítélik meg, de ez most nem lényeges a mi szempontunkból. Nagy bevételt és vagyont képviselő vállalkozásai főként a hagyományos szektorokban vannak. Ingatlan, turizmus, mezőgazdaság, építőipar, pénzügyek, energia. Az innovatív területeken kevésbé van jelen. Ezen azt értem, nem állítható, hogy amit létrehozott, azt más nem tudta volna. A nemzetközi porondra még nem sikerült főbb vállalkozásaival jelentős mértékben kilépnie.

Vagyona értékeléskor fel kell tenni azt a kérdést is, hogy mennyit érne, ha valamilyen okból megszűnne mögötte a politikai támogatás. A Mészáros cégek jelentős részének értékét a mögötte lévő támogatás adja. Ezért azok még a hozzá köthető támogatás megléte esetén is nehezen lennének készpénzre válthatók, mert egy másik tulajdonosnak közel sem fialnának olyan mértékben. A becsült egy milliárd dolláros értéket ennek fényében kell vizsgálni. Erre támpontot adhat Simicska esete. Az ő vagyonának értéke a politikai támogatások nélkül kevesebbet ért. A Mészáros vagyon egy része is leértékelődne, így azt készpénzre váltva biztosan nem jönne ki az egymilliárd dollár, de azért jelentős maradna.

Mire elég ez máshol?

Mészáros tehát 11 ezer embert foglalkoztatva hozott létre készpénzben mérve egy milliárdnál dollárnál valamivel kevesebb vagyont. Sokféle módon lehetne ezt összehasonlítani más országokkal és minden összehasonlítás kicsit igazságtalannak tűnhet, de ennek ellenére érdemes megtenni. Hong Kongban a lakosság egyharmada dollármilliomos és Kínában minden héten két új dollármilliárdos tűnik fel.

A Microsoft százezer emberrel hoz létre 500 milliárd dolláros cégértéket. Az Alibabát alapító, már visszavonult Jack Ma vagyona 40 milliárd dollár fölött van. Ezek azonban nagy országok nagy vállalatai és az összevetések nagyon távoliak. Mi magyarok igazából nem tudjuk elképzelni, hogy akár Hong Konggal versenyezzünk.

Sokkal életszerűbben például Svédország, amely Magyarországgal megegyező méretű és európai. Az olyan svéd gazdagokkal természetesen nem tudjuk felvenni a versenyt, mint az IKEA tulajdonosa, aki halála előtt 73 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezett, ami a fél magyar GDP-t jelenti, vagy az H&M, amelynek legfőbb örökösének egyedül 20 milliárd fölötti vagyona van és rajta kívül vannak még mások is.

Sokkal érdekesebbek a 21. században alakult cégek, amelyek jobban hasonlítanak a néhány év alatt létrejött Mészáros sikerre.

Az egyik régebbi ilyen történet a Skype esete. Ezt még az internet őskorában kezdték el svéd és dán befektetők. A cég néhány év után 2,5 milliárd dollárért kelt el.

A Minecraftot birtokló Majong és “Notch” (Markus Persson) esete még tanulságosabb. A nyilvánosság előtt főként Notch becenéven ismert, eredetileg erdőszéli tanyáról származó vidéki srác munkaután otthon kezdte a Minecraftot fejleszteni. Az első „kapavágás” után két évvel kilépett munkahelyéről, hogy főállásban folytassa. Egy lakást béreltek és felvettek 5-6 hozzájuk hasonló fiatal srácot, hogy be tudják fejezni, a már futó játékot. Ehhez a pillanathoz képest 2,5 év múlva a Microsoft 2,4 milliárd dollár készpénzért megvásárolta tőlük a céget. Vagyis alig egy tucat fiatal néhány év alatt létrehozott egy 2,4 milliárd dollárt érő vállalkozást. Notch ekkor 35 éves volt. Vagyona ma 2,1 milliárd dollár, ami valódi szabadon felhasználható pénzt jelent.

A Spotify is Svédországból jön. A 2008-ban színre lépő cég két alapítójának vagyona ma fejenként kétmilliárd dollár fölött van és a cég értéke 25 milliárd dollár körül jár. Ami a magyar GDP tekintetében is szép szám és a MOL, mint legnagyobb magyar cég piaci értékének 3-4 szerese. Mindhárom említett termék a nemzetközi versenyben jött létre, a globális piacra termel és legfőképpen, eredeti ötletből származik. Érdekes adalék még és jó összehasonlítás, hogy az ABBA együttesnek kb. egy évtizede egymilliárd dollárt ajánlottak, ha egy évre újra összeállnak.

Ezek nem elszigetelt és egyedi esetek Skandináviában. Svédországban minden pillanatban van legalább 20 olyan felívelő cég, aminek értéke 500 és 25 millió dollár között van, amelyek bármelyikéből lehet újra nemzetközi siker.

Inkább 19. század, mint a 21.

Abban egyetérthetünk, hogy szükség lenne az ilyen típusú gazdagokra és vállalkozásokra Magyarországon is. Van ugyan néhány hasonló siker, de értékben és vagyonban a közelébe sem jön a svédeknek.

Olyan cégek és gazdagok kellenének, akik EU-s források, kormányzati segítség, szabályozási támogatás nélkül lépnek ki a nemzetközi piacra és érnek el sikert. Ehhez képest Mészáros és valljuk be a legtöbb TOP százas magyar gazdagodása nem épp a 21. századi és egyelőre nem is hoz annyit országának, mint ezek a cégek sajátjuknak. A Top száz magyar között nehéz olyat találni, aki teljes egészében kormányzati kapcsolatok, privatizáció vagy EU-s pénzek nélkül gyűjtötte vagyonát. A magyar gazdagok világhoz való viszonya nagyon különbözik más sikeres ország üzletembereitől, sokkal inkább emlékeztet a 19. századra, mint a 21-re. Sokkal többet számít a kézzelfogható vagyon és a kapcsolatokkal megszerezhető üzlet, mint az innováció. Egy kicsit sarkított példával, ha Kínában, valaki disznóhízlalásból milliárdos lesz, vesz magának egy 21. századi tech céget. Magyarországon, ha valaki ingatlanokból, vagy útépítésekből gazdag lesz vesz magának egy disznóhízlaldát.

Baj van a magyar lakosság üzlethez való hozzáállásával. Kishitűek vagyunk és nem hisszük el, hogy kormányzati vagy EU-s segítség nélkül is sikeresek lehetünk. Partikulárisan és bezárkózva szemléljük a világot, nem vagyunk képesek túltekinteni a határainkon, azért a kevés vagyonért küzdünk, amit itt belül el lehet osztani, meg lehet másoktól vagy az államtól szerezni. Nagy munkaráfordítással, sok emberrel próbálunk hagyományos területeken sikereket elérni, amivel szemben nagyon kevés az innovatív, néhány fővel létrehozott, de nemzetközileg is mérhető teljesítmény. Egyszerűen a magyarok nem hisznek az ilyen sikerekben és aki ilyenre vágyik inkább elmegy innen. Valamit rosszul csinálunk és ezen nem változtat Mészáros sem, belőle sem lesz magyar Samsung. Az állam által támogatott vagyonosodási stratégiának komoly korlátai vannak a fejlődés szempontjából. Nem ösztönzik a szabadpiacon való versenyt és érvényesülni akarást, pedig a fiatal tehetségek motivációja és itthon tartása ezt kívánná meg.