Kedves Testévérek! – szólt az az Iszlám Államnak nevezett szervezet vezetője vezérkarához – Határozatlan időre lefújok minden terrorcselekményt Franciaországban, úgy tűnik az ország lerombolásának munkáját elvégzik helyettünk ők maguk.
És ez nem vicc.
Miközben Franciaországban még javában tartott a rendkívüli állapot, francia fiatalok tüntetésekbe kezdtek, és annyira belejöttek, hogy azóta abba sem hagyták. A megmozdulásokban eddig több rendőr sérült meg, mint ahányat az Iszlám Állam terroristáinak sikerült megsebesíteni. A világsajtó francia új generáció dühéről cikkezik. Akik forradalmi hangulatba kerültek, mert veszélybe került a 35 órás, írd és mond harmincöt órás munkahét és felmerült, hogy ne adj isten, esetleg, talán kicsit könnyebb lesz valakit kirúgni állásából. (Ja és fel is venni, de ez gondolom lényegtelen.) Ugyan a munkatörvénykönyvének változtatása elleni tüntetéssel kezdődött az egész, de gyorsan átalakult egy nagy 68 imitátor bulivá, ahol állítólag maga Elvis is fellép majd, mert tudjuk a szocializmus jó és Elvis él. A buli 68-nál kicsit üresebbre, kicsit plázásabbra sikerült (egy plázában lázadnak ugyanis), de valamiben mégis különleges. A valósággal való kapcsolat legkisebb jelét sem mutatja az egész.
A párizsi fiatalság újabb lázadásába az egész világ beleremegett, mármint a röhögésbe. Az elkényeztetettek forradalma zajlik, aminek így távolról nézve az lehet a célja, hogy ki tud Bernie Sanders USA elnökjelöltnél nagyobb hülyeségeket mondani.
A jóléttől elhülyült generáció azt mondja, és ez sem poén, hogy az jár nekik, ami a szüleiknek járt és még egy picit több. Úgy tűnik, fogalmuk sincs milyen helyzetben, van Európa és Franciaország, hogy a jóléti világ már nem áll olyan jól, mint 10 éve, hogy országuk épp háborúban áll, ahogy a francia elnök fogalmazott. Hogy nem a követelődzés, hanem az áldozatok ideje jött el. Franciaország jó eséllyel alul marad a nemzetközi versenyben, de bizonyosan megveri Bernie Sanderst hülyeségben, pedig az nem kis teljesítmény.
Az országban a terroristák embereket gyilkolnak, a muszlim kisebbség forradalommal fenyegeti őket, az emberek nem mernek étterembe menni, a turisták lemondják párizsi útjaikat, de ők nem rettennek meg, csak nyomják és nyomják. Ilyen helyzetben a fiataloknak kéne felvenni a zászlót és kialakítani az új világot, amiben legyőzik a félelmet és az ellenséget, de ők nem a kormány és a rendőrség mögé állnak, nem önkéntesként vesznek részt az Iszlám Állam elleni harcban, nem, nem. Nem az ellenséget támadják, hanem saját kormányukat, saját jövőjüket.
Ha ők reprezentálják a francia jövőt, akkor Franciaország elveszett, ha ők reprezentálják Európa jövőjét, akkor Európa elveszett. Nem értik, hogy 20 év múlva nem az lesz a kérdés, hogy 35 vagy 40 órás munkahét legyen, hanem hogy mit kezdjenek az akkorra már elviselhetetlenné váló muszlim problémával, a muszlim munkanélküliséggel az egyre növekvő radikalizálódással.
Ezek a gyerekek, akik ugyanazt akarják, mint a szüleik és még egy kicsit többet, nem értik, hogy a jólét, nem garantált, a munka, a siker nem garantált, semmi sem írja elő, és tüntetésekkel sem kikényszeríthető, hogy jobban éljünk mint az előző generáció, sőt az sem, hogy pont úgy. Ezt csak a saját munkánkkal, a saját teljesítményünkkel érhetjük el, amit minden generációnak magának kell elvégeznie. Lehet rosszabb is, és bizonyosan lesz is, ha ennyire valóságtól elrugaszkodottan élnek. Ez a műmájerek forradalma. A valódi forradalmárok, nem előjogokért, hanem az elnyomottak jogaiért harcolnak. Sajnos a világ olyanná vált, ahol azt hiszik az emberek, hogy a jólét jog, az ingyenes oktatás és egyészségügy jog, munkanélkülitámogatás, a 35 órás munkahét jog, amit nekik azon az áron is garantálni kell, hogy a jövőt felélik, akkor is garantálni kell, ha épp háborúban áll az országuk és a békére semmi esély.
Ezek a fiatalok azt kiabálják, vegyék el a pénzt a vállalkozásoktól, a gazdagoktól és adják oda nekik, hogy nekik ne kelljen 35 óránál többet dolgozni, hogy nekik ne kelljen annyit teljesíteni, de azért meglegyen ami volt és kicsit több. Közülük sokan persze felháborodnak, amikor az Iszlám Állam azt mondja vegyünk el mindent a hitetlenektől és adjuk oda az igaz hívőknek.
Ha ilyen Európa szellemisége, nem kell ide terrorizmus. Kivégzi magát a nyugati világ nélkülük is. Fegyveres ellenséggel szemben könnyebb védekezni, mint a francia fiatalok vagy épp Merkel által képviselt világlátással szemben. Ez sokkal inkább veszélyezteti a jövőnket, mint az Iszlám Állam, amely harcosabbá, összetartóbbá tehetne bennünket.
Szóval, ha én lennék az Iszlám Állam nem foglalkoznék merényletekkel, csak leszaladnék egy sörért a sarokra és nézném a TV-ben, ahogy Európa kicsinálja magát. Nekik sör nélkül azért unalmasabb lesz, de hát nincs győzelem áldozat nélkül.