UpSideDownTheWorld Blog

A női egyenjogúság és a szexizmus elleni harc egyik frontján épp a női szépség ellen indítottak harcot. Véleményem szerint ez egy olyan túlkapás, ami éppen a szép nőknek árthat a legtöbbet, mert a szépség történelmi előnyéből hátrányt kovácsolhat.

A történelem talán leghíresebb háborúja, amit a női szépségért vívtak Trója ostroma volt. Sok ezren haltak meg azért, mert Helené szépsége megidézte Pariszt. Vajon hány férfi halhatott meg a történelem során a női szépségtől elvakultan? A szépségnek mindig kultusza volt, még ha nem is mindig jelentette ugyanazt. A gyönyörű nők megjelenésükkel elértek sokmindent, szinte attól függetlenül, hogy milyen szellemi képességekkel rendelkeztek. Egyszerűen ilyen volt a világ. Ha nagyon PC-k akarnánk lenni, azt kéne mondanunk, ilyen volt az a világ, amit a férfiak határoztak meg. A gyönyörű nők természetszerűleg a férfiaknak voltak fontosak. Ők istenítették őket, ők írtak hozzájuk verseket, ölték meg magukat miattuk, indítottak értük háborút vagy alkalmazták őket a modern korban, különböző feladatokra. A szépség olyan előnyt jelenthet, ami természetesen nem csak a nőkre terjedt ki. A szép férfiak is könnyebben kapnak jó állásokat és nagyobb bizalmat ébresztenek az emberekben, ez az írás azonban a nőkről szól, mert a férfiak külseje egyelőre nem társadalmi kérdés. A szépség előnyt, megbecsülést jobban fizetett állásokat jelent, amit akár társadalmi igazságtalannak is tarthatnánk. Most azonban egy egészen más oldalról érik támadások.

A csúnya és nem túl okos nők elképesztő születéskori hátránnyal indultak szép társaikhoz képest. A világ azonban immunis erre az igazságtalanságra, annak ellenére, hogy ez tudományosan sokszor és sokféleképpen bizonyították (Ez egy gyakran idézett tanulmány http://www.nber.org/papers/w4518). Mialatt csúnyább, de nem elég okos nők például összeszerelő üzemekben futószalagok mellett görnyedtek, azon kevés szerencsések, akik szépnek születtek könnyebb és jobban fizette állásokat kaptak. Ezen felül számukra nyitottak voltak azok a feladatok, amik kimondottan a szépséghez kötődtek, mint például a modellség.

A kutatások szerint a szép embereket jobb tulajdonságokkal ruházzuk fel. (Ez egy részletesebb összefoglaló az ezzel kapcsolatos előítélet kutatásokról https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1447532/) Az előítélet működését nagyon jól írja le  A társas lényben is idézett régi kísérlet, amiben ismeretlen szép emberek fényképeit mutatják nekünk és őket jobbnak, okosabbnak, becsületesebbnek tartjuk, mint a csúnyábbakat. A munkahelyeken átlagosan 4%-kal több fizetésre számíthatnak és sokkal könnyebben veszik fel őket, mint kevésbé szép társaikat (erre a számra több kutatás jutott például az írás elején idézett). Akik kimondottan csúnyák komoly hátrányra számíthatnak a munkafelvételnél, de a kimondottan csúnya nők gyakran nem is jelennek meg a munkaerőpiacon az idézett kutatás szerint. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez az igazságtalanság keveseket érdekel, de tudományosan bizonyított.

Ha a születéskori egyenlőtlenségek ellen küzdő mozgalmak (amik nem léteznek) nem is tettek igazságot, most úgy tűnik a feminista mozgalmak (A me too kapcsán kialakult helyzetben) megteszik helyettük. (Közbevetőleg felhívom a figyelmet egy érdekes egyenlőtlenségre, a meleg férfiak és nők is magasabb fizetésre számíthatnak, mint a heteroszexuálisok. Érdekes tanulmány a Harvard Business Review-ben https://hbr.org/2017/12/gay-men-used-to-earn-less-than-straight-men-now-they-earn-more) Az utóbbi időben a feminista mozgalmak által a szépség, vagy még inkább a szépség szeretete támadás alá került. A szépség kultuszát a primitív testi vágyakkal azonosították. Egyszerűen, aki szépnek tart egy nőt, az valójában nem embernek, hanem egy szexuális tárgynak, egy darab húsnak tartja. Hiába bizonyítja a történelem ennek ellenkezőjét is, hiába megy háborúba a férfitársadalom egy gyönyörű nőért, hiába áldozza akár az életét, hiába isteníti a szépséget költeményekben, abból nem ma látnak semmit. A negatívumok kezdtek dominálni.

Paradox módon annak ellenére, hogy a tudomány tisztán és érthetően bizonyítja, a szépség előnyös, az egyenlőségi mozgalmak szerint, érthetetlen módon, a szépség stigma lett, ami megalázó a nők számára. Véleményük szerint ez épp ellenkező egyenlőtlenséget szül. Azt a nőt, akit szépségért szeretnek vagy alkalmaznak, azt alacsonyabb rendűnek tartják, mert nem azért szeretik, ami emberi benne, hanem azért, ami nő. Ezen vélemények szerint pedig, a nők csak akkor lehetnek egyenlők a férfiakkal, ha ember mivoltukban és nem női mivoltukban szemléljük őket. Így lettek először a grid girl-ök, az autóversenyeken alkalmazott szép lányok közellenségek. A női nem megaláztatásának szimbólumai. Olyan nyomás nehezedett a Forma 1 tulajdonosára, hogy bejelentette elbocsájtja a grid girl-öket. Niki Lauda a Forma 1 nagy alakja erre azt mondta – mi a bajuk ezekkel a lányokkal, ez egy tisztességes és jól fizetett szakma. – Tényleg sok pénzt kapnak, azért, hogy ott vannak és egy hagyomány részei. Miért veszik el a munkájukat és mit kapnak helyette?   

Feltehetnénk a kérdést, miért nem zavar senkit a hústorony kidobók munkája. Ezek a szerencsétlenek a testükkel keresik a kenyerüket. Szegények nagydarabnak és erősnek születtek és kénytelenek a testükből élni. Ez miért nem megalázó a férfinemre nézve?

Az igazi szimbolikus változás azonban csak ez után jött. Minden női szépség leglátványosabb eseményét a szépségversenyeket is elérte ez a gondolat. A szervezők kijelentették, ezentúl a Miss America szépségversenyt Clintonné nyeri. Esetleg egy tudós hölgy a Harvardról. Megszüntették a bikinis felvonulást és azt mondták, hogy ezentúl a Miss America választásnál nem a külső fog számítani, hanem, hogy mi hagyja el versenyzők száját, vagyis mit mondanak.

Véleményem szerint az egész jelenség hibás voltát semmi nem mutatja jobban, hogy a nők jogaiért harcolók valaha azt tartották a női egyenjogúság szimbólumának, hogy a nők is lengén öltözve mutatkozhattak. A muszlim országokban pedig továbbra is ez lehetne az egyenjogúság egyik fontos szimbóluma. Ezzel szemben épp a testükhöz való joguk csorbul a nőknek, úgy hogy a férfiakat ilyen hátrány nem éri.

Arra is érdemes lenne emlékeztetni azokat, akik a szépségversenyek megváltoztatásán dolgoznak, hogy az általuk tervezett versenyt nem érdemes Miss America névvel rendezni. Az ilyen megmérettetéseket hívják politikai választásoknak, esetleg vetélkedő műsoroknak, vagy a tudományos életnek. Ott kétségtelenül az számít, hogy mit mondasz és kevésbé az, hogy nézel ki. Voltak persze okos nők a szépségversenyeken, de azok azért főleg azoknak a nőknek jelentettek lehetőségek, akik nem voltak elég okosak sem a politikához, sem a tudományhoz, sem a vetélkedőkhöz. Nem akartak azonban egy szalag mellett dolgozni, mert szépségükkel kitűnhettek. Most épp kiszorítják őket jó néhány szakmából. Mit kezdjenek magukkal? Az ő lehetőségeik végesek, mivel nem lehet mindenki egyforma okos. A nagydarab kidobó sem tudna egy disszertációt megírni, ha tudna, akkor nem állna az ajtóban. Ez, mint annyi más, céljaival ellentétes következményeket is kiválthat. Diszkriminálja, leértékeli, olcsóbbá, könnyebben hozzáférhetővé teszi a szépséget, ami valljuk a férfiak számára lesz előnyös. A szépségversenyek és egyéb a szépség számára nyitott szakmák növelték a szépség iránti keresletet, ezért felértékelték a véges számú szép nőt. Több szakma és magasabb kereset vált elérhetővé számukra. Amennyiben a szépség szakmáit és marketingjét csökkentik, fordított folyamat indulhat el.

Az egyenjogúság nevében elvehetik a szép, de nem elég okos nők munkáját, sőt bűnné tehetik szépségüket és szépségük tiszteletét, imádatát. Azt azért nem gondolhatja senki, hogy ettől a férfiak feladják a női szépség dicsőítését és kultuszát. Az talán visszaszorul a felszín alá. Underground kultúra lesz, underground szépségversenyeket szerveznek majd, ahol lesz bikinis vonulás és nem az számít, ki mondja szebben, hogy „világbéke”. A szépség talán helyet cserél a füvezéssel, mivel az épp most emelkedik ki az undergroundból. A férfiaknak ez nem sokat fog számítani, a szépség imádata ugyanis mélyen az ösztöneikben van írva és mindegy, hogy nyíltan vagy titokban kell imádni a szép nőket. Ők megteszik. A szépség leértékelődése csak a szép nőknek hátrány, de miért is kell őket sújtani? Miért nem jobb nekik ünnepelt celebként élni, mint az underground kultúra kiszolgáltatott világában?