Van egy étterem, ami legjobbak között van, mégsem áradoznak róla blogokon, nem a trendi társaság találkozó helye mégis nehéz asztalt kapni és az étel elképesztően jó.
Amikor jó 10 éve Pethő Balázs megalapította a Csalogány 26-ot még csak reménykedtünk benne, hogy nálunk is lesz egyszer jó éttermi kultúra. Addig senki nem tudott olyan jól húst és halat sütni Magyarországon, mint Balázs. Soha nem készített bonyolult ételeket, de azok mindig tökéletesek voltak. Amit tett forradalom volt a javából és meg is kapta érte az elismerést. Amennyire emlékszem kétszer egymásután is az ország legjobb éttermének választották. Aztán egyszer csak elült körötte a hype. Nem lett rosszabb az étterem, nem adott alább a minőségből, csak egyszerűen már nem írtak róla annyit, nem beszéltek róla, mint forradalmárról. Valószínűleg nem is akart soha az lenni, ahogy egy interjúban mondta, a konyhában érzi magát otthon. A személyes marketing, az önsztárolás és hasonlók soha nem voltak az erősségei. Ezt jól jellemzi, hogy mennyire nem akart a vendégek közé jönni smúzolni. Ő az autentikus anticeleb és azt gondolom, hogy ezzel a leírással elégedett is lenne.
Ha van étterem, ami tökéletesen leképezi tulajdonosa és séfje személyiségét, akkor az a Csalogány. Puritán, sőt rideg belső tér, érzelemmentes kiszolgálás, de elképesztően jó étel. Kétségtelenül a trendi helyek ma nem olyanok mint a Csalogány. Sokkal fontosabb a füst és a köd, hogy nagyon jó legyen a belső dizájn, nyájasak a pincérek és szép az Insta oldal és lenyűgöző a tálalás. Ők ellenben a Facebookot csak arra használják, hogy kitegyék a napi ajánlatokat az Instán meg elvétve posztolnak, a Google térkép helyüket csak hellyel közzel tartják karban.
Gesztenyetorta homoktövis sorbet 
Tengeri sügér
Ide kétségtelenül akkor érdemes menni, ha az ember normál áron nagyon jó ételre vágyik, egy csendes beszélgetésre partnerével. A pincérek tökéletesen hozzák a hely hangulatát. Nem szószátyárok, nem tolakodók és már emberemlékezet óta dolgoznak ott.
Pisztráng 
Tyúkhúsleves 
Bárány lencsével
A borlap külön bánatomra szinte kizárólag biodinamikus borászatok borait tartalmazza, amiben ugyan lehet megfelelőt találni, de a többség nem az én ízlésemnek való.
A Csalogány nekem azt mutatja meg, hogy a minden kétségen felül álló jó és kreatív étel nem elég a trendiséghez. Ahhoz szükséges a füst és ámítás. Úgyhogy a Csalogányba menni nem csak azért érdemes, mert biztos jót eszel, hanem azért is, mert így lázadhatsz a mindent a külsőségekre alapozó, celeb világ ellen.